Bevallom szociális média függő vagyok, de pont emiatt régen elkezdtem látni valamit, ami szerencsére lehoz erről az egészről. AI leírások. Egyszerűen borzalmasak. Aki olvassa ezt a blogot tudja, hogy nem vagyok egy hatalmas író tehetség. Írok, mert szeretek írni, a blog létezik mert akarom. A stílusban, amit jónak tartok. Ha hibázok az teljesen az enyém. Ha tetszik valakinek: az tetszik neki, amit én írtam, valami, ami mögött akarat volt. Ez értékes dolog. Nem én vagyok értékes. Mindenki az, aki még képes tollat fogni és egyedi, saját szöveget írni.
Az AI mindig ugyan úgy ír. Az emberiség írástehetségének átlagán ír. Azonnal felismerhető, hogy egy AI írt egy leírást egy kép alá. Lelketlen üres és egyforma ütemű. A legrosszabb: olyan sok látható ebből az írásmódból, hogy élő embereket is látok ugyan így írni, sőt beszélni is. Persze sose lehetek emiatt biztos, hogy az amit olvasok az AI vagy ember írta. Az emberek butábbak lettek tőle. Az AI pedig csak agyatlanul ír egy potenciálisan helyes szöveget.
És ez probléma. Az internet, amin felnőttem más volt. Emberek által volt írva azok minden hibájával. De pont ez tette valódivá. Mindenki máshogy írt. Olvasni valaki írását, legyen az egy komment, vagy egy teljes cikk azt jelentette, hogy az én agyam értelmezte egy másik ember agyát, hogy jobban megértse adott személyt és az ő álláspontját. Órákig fórumoztam, olvastam sok okos és sok mélyen sértő dolgot, érzelmeket éreztem, amik miatt én is írtam, tovább gondoltam és írtam újra. Most nagy eséllyel egy géppel beszélek, ha kommentelek, gép szövegét olvasom egy kép alatt, gép válaszol a telefonba. Mindig ugyan azzal a monoton fogalmazással.
Persze eddig is léteztek embertelen, nyers írás módok. A jogi és technikai írások, jelentések, tudományos papírok mind lélektelenek, mert a lényegük, hogy egy-egy témát teljes pontossággal a félreértés teljes elkerülése érdekében fogalmazzanak meg. Ott teljesen elnézhető volt, hogy 10 különböző ember 10 külön témát egyforma stílusban fogalmaz meg. Mert ez az elvárás. Az e fajta írás a társadalom szerkezetéhez szükséges merevítő vasak. Meg van a helyük. A tudatunk alatt. De kommentek, cikkek, tartalom leírások, könyvek, blog bejegyzések mind a tudatunk átadására szolgálnak, saját gondolatmenetünk és ötleteink mások agyába való áttöltésére.
Ezek mind azért íródnak, mert az készítőjük ki akar fejezni valamit, ami a saját agyában előjött. Valamit a világ elé tárni, ami hatással lehet másokra. Kifejezni magukat. Amint valaki AI-val generál leírást egy kép vagy videó alá, az egyetlen célja, hogy gyorsan meglegyen. Kiteszi a képet saját gondolatai nélkül. Egyel kevesebbszer használta az agyát. Az agy nem izomból van. De ugyan úgy mozgásban kell tartani. Ugyan így, ha elolvasol egy történet összefoglalást egy könyvből, lehet díszeleghetsz mások előtt, hogy tudod miről szólt a könyv. De kimaradtál a legfontosabb részéből: a gondolatmenetből, amivel az író eljutott a nyitánytól a végéig. Ez igaz regényekre is és igaz ismeret terjesztő könyvekre is is. Sőt a fent említett tudományos és jogi papírokra is picit.
Az AI mentálisan lusta embereket készít. Az AI egyforma embereket termel. AI-val nem fejezed ki magad, AI-val kifejezed, amit az AI „gondol” a dologról. És ha megkéred az AI-t, hogy írjon egy kép aláírást és azt teszed a véleményeddé, kihagytad az egyetlen dolgot, amire az agyad való: a saját belső világod fejlesztését, saját vélemény kialakítását. A másik oldalról, ha ilyeneket fogyasztasz megvonod magadtól mások mélyebb megértését. Ha mindenki AI-val ír. Mindenki eltűnik, mint személy.
