Mivel a Sony bejelentette, hogy megszünteti a lemezes játékokat és ezt tetézve még a PlayStation 3 és Vita boltokat is bezárja: úgy döntöttem költök náluk pénzt és megveszem a Naughty Bear: Panic in Paradise játékot, ami csak digitálisan létezik és ez után elérhetetlen lesz. Az előző részéről már írtam és jól lehúztam. De azt pont azért vettem meg, mert a Panic in Paradise tetszett még, amikor Xboxon vettem meg… amiről szintén eltűnt.
Ez nem játék vélemény, simán csak említésre méltó. Az előddel ellentétben ez a rész már egészen kompetensen működik. Az irányításán finomítottak, a körítés pedig egyenesen kiváló! A kezdőképernyőn a négyzetet nyomkodva lövöldözhetsz, a töltő képernyőn kést dobálsz. Minden egyes pálya egy puzzle egy fix célponttal és kivégzési módszerrel, mellette három véletlen választott plusz küldetéssel. A macik bár mind hasonlítanak, mindegyiknek van valami háttér története és a humor egy állandó szintet üt meg.
Minden macinak van egy kis háttere
De nem részletezem tovább, csak mondom: ez a játék, amit a készítők az első részben el akartak érni. Persze nem lett világsiker, sokan nem is tudnak róla. De egy érdekes apró része a játéktörténelemnek és példa arra, hogy egy félere sikerült projekt miként menthető meg, még ha nem is tökéletesen.
Mind ez elvész, mert bezár a bolt ahol megveheted és lemezen sose jelent meg. Nem csak én élveztem ezt a játékot. Ha egy embernek is bejött, akkor is kár érte. Igazi jófejség tőlük, hogy a top 1000 listát megtartották benne így mint egyedüli játékos a világon lehetek 1001.
Tehetetlenség
Ha csak valami látványosan nagy nem történik a témában nem tervezek többet keseregni ezen, mert sajnos teljesen elkerülhetetlen a digitális jövő. Tartom, hogy nem csak az lesz, hogy letöltesz egy játékot és legalább a fájlok nálad lesznek: a jövő az, hogy a játék csak egy kliens, ami letölti az éppen szükséges dolgokat. Így adat szinten se lesz soha nálad a teljes termék. Ahogy a legtöbben már filmeket és zenéket se tárolnak a gépeiken.
Talán ez az utolsó alkalom, hogy valaki beruházzon egy bivaly asztali PC-re, akármilyen drága is. Mert a következő 10 évben ez is ki fog halni. Nem fogunk számítógépeket építeni és az operációs rendszerek is zártabbak lesznek. Ez egy jóslat. Ha 10 évig fenn marad ez a blog nyugodtan veregesd meg a vállam, ha igazam volt, vagy ami még jobb: dörgöld az orrom alá, hogy tévedtem. Remélem az utóbbit kell átélnem.